LE-MEZtelenítő 2016 - Ezeket hallgattam tavaly (4. rész)

Gondoltam ha már így belelendültem, gyorsban meg is írom a következő részt  is :)


Tankcsapda – Dolgozzátok fel!

Ez a lemez kakukktojás a listán, de úgy gondoltam helye van rajt. A Tankcsapda ugyanis ismét olyat lépett, amit itthon még más nem csinált meg előttük: kiadtak egy feldolgozás lemezt, de megcsavarták azzal, hogy a második lemezen az ő dalaikat dolgozták fel más előadók. Ez nem is lenne nagy kunszt, de a skála meglehetősen széles. Helyszűke miatt most nem fogom felsorolni az összes előadót, de születtek meglehetősen érdekes átiratok. Az első lemez, amin a TCS gondolta újra a rájuk nagy hatással lévő előadók dalait hozza a szokásos szintet, egy-egy dalt úgy kifordítottak önmagából, hogy amíg el nem kezdődött a szöveg nem ismertem rá a dalra. Ami a másik lemezt, a TCS átiratokat illeti, vegyes a skála: vannak jók, vannak érdekes és vannak szörnyű átiratok. Mindenki döntse el maga, hogy neki melyik tetszik.



The Answer - Solas

Fogalmam sincs, hogy mit kezdjek a The Answer zenéjével. Amennyire bő 10 évvel ezelőtt elkapott az első két lemez, annyira halovány az azóta készült négy. Ez a legutóbbi meglehetősen hamar követte elődjét, és ez sajnos hallatszik is rajta. Persze a tagok azt nyilatkozták, hogy áradnak belőlük az ötletek, és nem akarnak ennek gátat szabni, deeee…Én egy kicsit vártam még volna a helyükben. Nem mondom, vannak az albumnak jó momentumai, de az a karcosság és frissesség ami a korai anyagaikból áradt, már csak egy-egy pillanatra üti fel a fejét, úgy tűnik tova rögtön, ahogy jött. Sokszor olyan érzése van az embernek, hogy amint eszükbe jutott valami, rögtön fel is vették. Ez sajnos a hangzáson is hallatszik. Itt most hatványozottan igaz a kevesebb néha több elve. Talán legközelebb.



The Treatment – Generation Me

A fiatal brit zenekarral a 2014-es Alter Bridge koncerteken hozott össze a balsors. Első találkozásunkkor sikeresen meg is győztek róla, hogy muszáj leszek meghallgatni az addig kiadott két lemezüket. Zenéjükben persze egy csepp egyediség sincs, de ez nem nagyon zavart, mivel a dalszerzői véna meglehetősen erős. Ennek a friss albumnak egy új énekessel és szólógitárossal futottak neki, ami általában kockázatos dolog, de itt működőképes a történet. A lemez nyílegyenes folytatása a korábbiaknak, a zene továbbra is az AC/DC karambolozott a Def Leppard-al és a Guns N’ Roses-al, ami eleve garancia arra, hogy nem lehet annyira rossz. Aki szereti az előbb említett zenekarokat, és nem zárkózik el az új generáció bandáitól, az mindenképp hallgassa meg ezt a meglehetősen ironikus -egyben elgondolkodtató- borítóval ellátott lemezt!




TKO – TKO

Az innen-onnan (de legfőképpen Slash mellől) ismert kanadai előadó, Todd Kerns egy régi-új albumot szabadított tavaly a nagyközönségre. Ez egy kb. másfél évtizede a fiókban heverő dalok gyűjteménye, melyről néhány már korábbi szólólemezén is megjelent. Ahogy a lemezhez mellékelt leírásban is szerepel, nem akartak mást régi zenészcimboráival, csak bemenni a próbaterembe, és hagyni, hogy áramoljon belőlük a zene. Ez maximálisan hallatszik is, kő egyszerű, ugyanakkor hatásos témákkal van tele a lemez, nettó örömzenélés a játék neve. Kikapcsolódáshoz, pihenéshez tökéletes aláfestés. Todd hangja pedig még mindig az egyik legjobb a mai színtéren!



Tremonti - Dust

Ahogy előzetesen tudni lehetett, menetrendszerűen érkezett a 2015-ben kiadott Cauterize folytatása. A Sixx A.M.-ez hasonlóan Mark Tremonti is dupla albummal próbálkozott, és neki sem tört bele a bicskája! Ugyan hangulatilag van különbség a két lemez között, ez talán kevésbé tüskés, mint elődje, ugyanakkor ez sem egy habkönnyű hallgatnivaló. A jó öreg Mark persze most sem tudott kibújni a bőréből, és hiába az előzetes promoszövegek, ez a lemez 120%-ban az ő egyéniségét tartalmazza. Akkor se tudna más zenét írni, ha megerőszakolja önmagát. Akinek bejön a stílusa nyilván most sem fog csalódni, akinek meg nem, az hallgat mást. Érdemes egyébként a két lemezt egymás után meghallgatni, úgy valóban olyan érzése van az embernek, mintha egy hullámvasutas utazásra vinné a zene. Épp csak nem vidámparkban van ez a hullámvasút, hanem a sivár valóságban... 



Folyt.köv.

Megjegyzések